Demográfiai fordulat Magyarországon

Medveczki Gábor József írása

2010 óta a magyar kormány családközpontú társadalom- és gazdaságpolitikát folytat. Az Európában évtizedek óta tartó demográfiai visszaesés és népességfogyás kihívásaira válaszul átfogó intézkedéscsomagok bevezetésével ösztönözték és támogatták a gyermekvállalást. Ezek az intézkedések egyben a magyar családok anyagi stabilitását és a hagyományos családmodell megerősödését is elősegítették.  

Az adókedvezmények, lakástámogatások, valamint gyermekjólléti intézkedések mind hozzájárultak ahhoz, hogy könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni. De vajon sikeresek voltak-e az intézkedések, valóban sikerült-e elérni a kitűzött célokat? Erről beszélgetett az MCC Közgazdasági Iskolájának Demográfia OKH rendezvényén Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, és Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A beszélgetést Richter Soma, a műhely kutatója moderálta.

A magyar kormány alapelve a családpolitikát illetően változatlan. 

1980 óta az egész Európai Unióban csökkő trendet mutat a termékenységi arányszám, azaz egyre kevesebb gyermek születik egy családban. Ráadásul 2011 óra minden egyes országban kisebb a mutató értéke, mint 2,1. Ahogy Fűrész Tünde megjegyezte, legalább ekkora érték kellene a népességszám szinten tartásához. A termékenységi ráta egyébként Afrikán kívül minden kontinensen alatta van a mágikus 2,1-es szintnek.  

Magyarország korábban is próbálkozott a termékenységi ráta csökkenésének megállításával. A Ratkó korszakban emelkedni is kezdett a mutató, ám – ahogyan ezt Sebestyén Géza megjegyezte – ez a pozitív változás csupán 2 évig tartott.  

Ez a helyzet a 20-30 évvel ezelőtti kormányok bűne. A 90-es évek végén ugyanis ugyancsak kevés gyermek született. Éppen ezért „csak a született gyermekek számát nézni szűklátókörűség”, mondta Fűrész Tünde.  

A beszélgetés legfontosabb részében Fűrész Tünde 5 pontban foglalta össze a kormány által hozott családtámogatási intézkedéseket.

1. Családi adókedvezmények – Csak az adókedvezményekre évente mintegy 800 milliárd forintot költ a kormány, ami a családtámogatások egynegyedét teszi ki.
2. Egyéb ellátások – Ilyen például az alanyi adómentesség, a családi pótlék és a GYES.
3. Gyermekjólléti intézkedések – Mint például az ingyenes óvoda, az ingyenes közlekedés és tankönyv.
4. Speciális pénzügyi konstrukciók – Itt említhetjük a Babaváró hitelt, CSOK-ot, valamint a diák-, és munkáshitelt.
5. Lakhatási támogatások – Ide tartoznak az otthonteremtési támogatások, a CSOK+, és az otthonfelújítási programok.  

2010 óta Magyarországon növekvő trendet mutat a házasságok, valamint a házasságokban született gyermekek száma is. Ahogy Sebestyén Géza elmondta, ez utóbbi azért nagyon fontos, mert minden szociológiai kutatás azt támasztja alá, hogy a teljes családban felnövekvő gyermekek boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak. Azaz a család egészségvédő szerepe is fontos. „A családok erősödésével a társadalom is kiegyensúlyozottabba válik” tette hozzá Fűrész Tünde.

Sebestyén Géza kiemelte, hogy a termékenységi ráta Magyarország régiói közül Budapesten a legalacsonyabb. A mutató a stabil népességhez szükséges 2,1-es értéknek nagyjából a fele. Ezzel szemben a Pest megyei átlag 1,6.  

A jövőbeni folyamatokat Sebestyén Géza szerint pozitívan fogja befolyásolni a több gyermekes édesanyák SZJA-mentessége is. 

A 2010 utáni magyar családpolitika fő célja egy családközpontú társadalom megteremtése, amely hosszú távon ellensúlyozza a demográfiai hanyatlást. Bár a termékenységi ráta továbbra sem éri el a népesség fenntartásához szükséges szintet, az olyan intézkedések, mint az adókedvezmények, lakhatási támogatások, valamint gyermekjóléti programok sikeresek voltak a házasságkötések számának és a családok anyagi helyzetének javításában, emellett az elvándorlást is mérsékelni tudták. Mindez pedig nem csupán demográfiai, hanem gazdasági és társadalmi stabilitási kérdés is.

A szerző az MCC Közgazdasági Iskolájának hallgatója

Nyitókép: Pixabay